Latin-Amerika

Miközben a Chávez-párti jelöltek a vasárnapi helyhatósági választásokon aratott győzelmüket ünnepelték a huszonhárom államból húszban, az ellenzéki vezetők azt próbálták megmagyarázni, hogy mi vezetett a kormányzójelöltjeik ilyen elsöprő vereségéhez. Hugo Chávez Venezuelai Egyesült Szocialista Pártjának (PSUV) vezetői azonnal az ő oldaluk „hatalmas győzelméről” beszéltek, ahogy az első eredményeket közzétették vasárnap éjszaka.

„Ez egy hatalmas győzelem volt. Az emberek hűségesen válaszoltak Chávez cselekvésre való felhívására” – mondta a PSUV kampányfőnöke, Jorge Rodríguez a választások utáni sajtótájékoztatón. A PSUV a nyugati Zulia állambeli jelöltje, Francisco Arias Cárdenas „tökéletes győzelemnek” nevezte, és a következő üzenetet küldte Chávez elnöknek: „Elnök úr, teljesítettük a küldetést.”

Ahogy Bolívia közeledik a 2014-es általános választásokhoz, az USA egyre intenzívebben folytatja szokásos, többnyire sikertelen felforgató stratégiáját szerte Latin-Amerikában és Kubában, ahol ezt a megszokott gyakorlatot már a forradalom első éveitől kezdve alkalmazták. Akinek minimális rálátása van az USA perverz és illegális latin-amerikai intervencióinak történetére, könnyen megállapíthatja, hogy nem alakítottak ki új taktikát a forradalmi folyamatok aláaknázására.

Az Egyesült Államok felforgató tervei között – amelyeket múltban a CIA és más titkosszolgálatok kiviteleztek — megszokott gyakorlat a vezetők hiteltelenítése, vezetők közötti nézeteltérések generálása; helyi konfliktusok kirobbantása. Mindezt baráti szomszédos országokkal, illetve a lelkiismeretlen, finánctőkés érdekeket szolgáló, belső ellenzék támogatásával hajtatják végre.

Bolívia azóta célpontja ennek az elnyűtt, selejtes USA-taktikának, amióta Evo Morales elnök az „ellenség”, akit el kell távolítaniuk, mivel Morales a kizsákmányoltak mozgalmának vezetője, és antiimperialista álláspontja fenyegeti az Egyesül Államok érdekeit. A hirtelen felerősödött médiakampány konzervatív „megmondó emberei” és a hiteltelen jobboldal sajtó most teljesen alaptalanul az elnök jövedelmét vették célba.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnöknél prosztatarákot diagnosztizáltak. A műtétet a napokban elvégzik, az orvosok kedvező kilátásokról beszélnek. A latin-amerikai vezető kezelőorvosa szerint a daganatot kezdeti stádiumban észlelték, így nem lesz szükség sugárkezelésre és kemoterápiára. „Santos kiváló egészségnek örvend, a prognózis a legkedvezőbb, a rehabilitáció nem sok időt vesz igénybe” - jelentette ki a doktor.

A hír már-már rémisztő!

Juan Manuel Santos már a sokadik Latin-amerikai államfő, akinél rákot diagnosztizáltak. Fernando Lugo paraguayi elnököt, Dilma Rousseff, a jelenlegi, és Ignácio Lula da Silva, a volt brazil államfőt, Cristina Fernandez Kirchner Argentína első emberét és Hugo Chávezt is megtámadta ez a szörnyű kór.

A venezuelai hatóságok egymillió fős partizánhadsereget állítanak fel egy lehetséges amerikai invázió esetére. A tervek szerint 2013-ra egymillió, 2019-re pedig összesen kétmillió fegyveres fog tartozni azokhoz a lakossági milíciákhoz, melyeket a kormányerők gerilla-hadviselésre képeznek ki egy olyan helyzetre, amiben a kormányerőket leköti az amerikai katonai beavatkozás és így a lakosság védelmét nem tudják teljes mértékben ellátni.

A kormány már most elkülöníti az államhatalomtól a lakossági milíciák anyagi forrásait, a most képzett gerillahadsereg egy olyan helyzetre készül, amiben a lakosságnak az államhatalom összeomlása esetén kell megvédenie magát az idegen katonai megszállás ellen.

Venezuelában letartóztattak egy amerikai zsoldost, aki Kolumbián keresztül megpróbálta illegálisan átlépni az ország határát. Ezt Hugo Chávez venezuelai elnök jelentette be.

Chávez elmondása szerint a zsoldost a határnál, öt nappal ezelőtt tartóztatták le. Jelenleg a kihallgatása folyik.

A közelmúltban hazai hírek arról számoltak be, hogy egy katonai puccsal hirtelen leváltották a hazájában igen megbecsült és népszerű paraguay-i elnököt. De a hírekben szokás szerint maszatoltak.

Hugo Chavez nemrég az állami rádióban beszélve bejelentette, hogy a következő években Szuhoj Su-35 vadászgépeket vásárolnak Oroszországtól, hogy javuljanak az ország védelmi képességei. Chavez kifejtette, hogy új idők jönnek, mostantól az ország védelmének fejlesztése az elsődleges, mert a változások során újra veszélybe kerülhet Venezuela függetlensége.

Venezuela elnöke Hugo Chavez bejelentette, hogy országa megépíti első pilóta nélküli légijárművét. Az Arpia-001 (Hárpia-001) típusú UAV iráni szakértőkkel együttműködve készül a latin-ameraki országban.

Chavez a bejelentést követően kimelte, hogy országa egy szuverén állam és joga van az ilyen jellegű fejlesztésekhez, mely nagyban hozzájárul mind Venezuela, mind pedig a térség katonai és védelmi erejének a növeléséhez. Hozzáfűzte még, hogy a drón mind polgári, mind katonai felhasználásra is alkalmas lesz. Többek közt jelentős előnyre tehetnek szert a kábítószer ellenes harcban a 'narkó-terroristákkal' szemben.

A iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád latin-amerikai látogatása őrjöngést váltott ki Washingtonban. A gondolat, hogy az Egyesült Államok első számú ellensége a határtól csupán néhány mérföldre délre olyan államokkal barátkozik, amelyek egykoron a washingtoni kormányzat uralma alatt álltak, túl sok volt egy olyan kormánynak, amelyik kétségbeesetten próbálja elszigetelni Iránt, és megszabadítani a perzsa államot az iszlám forradalomtól.

A bolíviai kormány bejelentette, hogy államosítja a Glencore svájci társaság tulajdonához tartozó Colquiri bányavállalatot. A döntést a bányászok szakszervezeteivel folytatott találkozók és konzultációk után hozták; a szakszervezetek már hetek óta tiltakoznak az ellen, hogy a cég barbár módon kezeli a természetet.

Ez lesz a harmadik eset, amikor Bolíviában államosítják a Glencore vállalatát: 2007-ben és 2010-ben a svájci céget két kohászati üzemétől fosztották meg. Néhány nappal ezelőtt Evo Morales bolíviai elnök azt mondta, hogy államosíthatják az összes természeti kincs kitermelését az országban.

Sikeresen lezajlott Argentínában az ország legnagyobb olajvállalatának államosítása. A spanyol tulajdonú Yacimientos Petroliferos Fiscales mostantól az argentin kormány felügyelete alá tartozik, a nyereséget Argentínának termeli, a korábbi tulajdonosnak pedig az állam csak 12%-os részesedést hagyott a vállalatban, ami azt jelenti, hogy az igazgatói tanácsban csak egyetlen képviselővel rendelkezik.

Guatemala északi részén, a dzsungelben a maják civilizációjához tartozó romok között a régészek egy újabb maja naptárra bukkantak. Valószínűleg ez a legősibb naptáruk.

A tudósok szerint a kalendáriumban sok minden egyezik azzal a másik maja kalendáriummal, amely szerint 2012.december 21-én eljön a világvége, és elpusztul a civilizáció. De a most megtalált naptárban nincs szó semmiféle világvégéről. Ellenkezőleg a lelet szerint még legalább hétezer évig fennáll a világ.

A bolíviai elnök Evo Morales államosított egy spanyol áramszolgáltatót és elrendelte a lefoglalását. A Transportadora de Electricidad a spanyol Red Electrica Corporacion leányvállalata, és Bolívia most 99,94%-os tulajdont szerez a vállalatban.

A Gonzalo Sanchez de Lozada kormányzata alatt privatizált vállalat Bolívia áramtermelésének 75%-át adja és exportra is termel, ezért a lépés összhangban van Cristina Fernandez argentin elnök két héttel ezelőtti bejelentésével, miszerint államosítja az ország legnagyobb olajvállalatát (ami szintén egy spanyol cég).

Argentína államosítja az ország legnagyobb olajvállalatát. A YPF (Yacimientos Petrolíferos Fiscales) 1993-ban vált a privatizáció áldozatává, és 1999-ben a spanyol Repsol energetikai cég vásárolta fel. A visszaállamosítás nagy népszerűségnek örvend, és jelenleg az alsóháznál van az ügy, hogy véglegesítsék a döntést. Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnök már kijelentette, hogy mindenféleképpen visszaveszik a céget, mivel Argentína az egyetlen dél-amerikai ország, amely nem gazdálkodhat szabadon saját erőforrásaival.

Az argentin kormány bejelentette, hogy államosítja az országban jelenleg működő Repsol spanyol energiaipari vállalatot. Spanyolország reagálása nem váratott magára.

A spanyol hatóságok elítélték ezt a döntést, mint populista, törvénytelen és olyan lépést, amely rontja a két ország közötti jó viszonyt. A spanyol kormány rendkívüli ülésre gyűlt össze, hogy megfontolja válaszlépéseket.

Maria Dolores de Kospedal a kormányzó Néppárt főtitkára kijelentette: „Spanyolország határozott lépéseket fog tenni saját érdekeinek védelmére. Nem kételkedem, hogy lépéseink teljes megértésre találnak az EU-ban.”

Az argentin fővárosban tüntetők támadták meg a brit nagykövetség épületét. A dolgozók közül négyen megsebesültek. Az incidensre annak a felvonulásnak keretén belül került sor, amelyet a Falkland-szigetekért vívott háború 30. évfordulója alkalmából rendeztek. A tüntetők kövekkel és égő üvegekkel dobálták a követség épületét.

A rendőrök az oszlatás során kénytelenek voltak könnygázt, vízágyúkat és gumibotot is bevetni.

Az ENSZ Kábítószer Bizottságának bécsi ülésszakán Evo Morales bolíviai elnöke védelmébe vette, mint növényt, a kokacserjét. Morales kokalevéllel a kezében ment a tribünre, és bemutatott olyan termékeket, amelyek ebből a növényből készülnek.

Az amerikai hírszerzés folyamatos erőfeszítéseket tesz arra, hogy felélessze a politikai ellenzéket a Washingtonnal szemben ellenséges latin-amerikai országokban. A stratégia magába foglalja a már meglévő politikai pártok és más csoportok radikalizálását, illetve újabb csoportok alapítását, egyre agresszívabb tevékenységi körrel, és alátámasztásként civil szervezetek egész hálózatát alakítják ki. Ezek többnyire még nem aktivizálódnak, csendben hálózzák be az országot.

A venezuelai elnök újra Kubába utazik műtétre. Újabb csomót találtak a szervezetésben. Utazása előtt TV interjút adott, melyben elmondta, hogy egy tumorról van szó áttétek nélkül, melyet sürgősen eltávolítanak, és nyárra már újult erővel fog küzdeni a népért.

Chavez elnök kitért rá, hogy bizonyos benne, a CIA mérgezte meg. Erre ugyan bizonyítéka nincs, de mint mondta, a dél-amerikai vezetők között bizony egyre több az ilyen betegség. Az elnök szerint ez a CIA új módszere, hogy eltakarítsa a nekik nem tetsző vezetőket. Így a keze tiszta marad, mert ezt egy-két nap után már lehetetlen bizonyítani (mérget).

Hugo Chávez venezuelai elnök államosítással fenyegette meg az ország magánbankjait arra az esetre, ha nem finanszírozzák kellő mértékben a hazai mezőgazdasági kistermelőket.

Ha a bankok idén nem adnak legalább 40 milliárd bolivar (9,3 milliárd dollár) mezőgazdasági hitelt, akkor az állam átveszi az irányítást felettük − ismertette ultimátumát Hugo Chávez.

A venezuelai törvények értelmében a magánbankoknak is részt kell vállalniuk a kormányprogramok és -projektek részleges finanszírozásában. Venezuelában a három meghatározó magánbank a Banesco, a Mercantil és a spanyol Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) leánybankja, amelyeket név szerint is megemlített, az államosítást is kilátásba helyezve Chávez az Aló Presidente (Halló, Elnök Úr) című, szokásos vasárnapi tv-műsorában.