Latin-Amerika

Újraválasztották Argentína elnökét (helyesebben elnökasszonyát) a vasárnapi választásokon, ahol nemcsak az elnök személyét, hanem 130 parlamenti képviselőt és 24 szenátort is megválasztottak.

Christina Fernandez de Kirchner, a tavaly elhunyt korábbi államelnök özvegye történelmet írt, hiszen ő az első női elnök egész Latin-Amerikában, akit újraválasztottak.

A leadott szavazatok 55%-nak megszerzésével utasította maga mögé kihívóját a szocialista Hermes Binnert, jelentették belügyi források Buenos Airesből.

Bolíviában a hosszas tiltakozás hatására Evo Morales elnök törölte az autópálya építésének tervét.

Mint ismeretes, heves tiltakozás indult az őslakos indiánok részéről egy a területükön keresztül futó autópálya építése ellen. A felbiztatott tiltakozók az építkezéssel és a jelentős forgalommal járó természeti károk miatt féltették az otthonaikat.

Vasárnap közel 96%-os részvétel mellett a majd 5 millió szavazásra jogosult adta le a voksát a bolíviai bíróválasztáson. A hatalmas ellenzéki lejárató kampány és a mesterségesen – a kormány megbuktatására – szított tüntetések dacára szinte problémamentesen zajlott le minden. Morales elnöknek újabb elsöprő győzelmet biztosítva.

Most derül ki a bolíviai sajtóból lényegében az, amit előre jeleztünk, hogy az útépítési tüntetések, zavargások mögött piszkos zsidó kezek vannak, akik jól leleplezték magukat, de most újra kibújt a zsidópata a zsákból. Ennek az a háttere, hogy Amerika minden áron bosszút forral Bolívia ellen, mert Morales kormánya világosan megmondta, hogy jó kapcsolatokat akarnak Amerikával, de a függetlenség és szabadság jegyében, a kölcsönös tiszteletadás mellett és nem akarnak amerikai beavatkozást és gyámkodást.

Most Amerika ilyen piszkos módszerekkel akarta lejáratni a bolíviai kormányt, de ez most sem sikerült nekik. Figyeljük csak meg, lesz-e olyan hazai hírforrás, ami ezt a szennyes ügyet bemutatja a maga valóságában, a mi blogunkon kívül.

Venezuela külügyminisztere őszinte és egyenes beszédet mondott a Közgyűlésen tegnap. Nicolas Maduro Moros elmondta, hogy Líbia volt a bevezetője az új fajta gyarmati háborúknak, ami egy baljós jövőt vetít előre.

A tévékben több napja drámai képeket és alatta hazug szövegeket mondanak be az indiánok elleni rendőri akciókról Bolíviában. Az indiánok az ellen tiltakoztak, hogy ősi földjükön, ahol az esőerdők vannak, a kormány oda ne építsen utat. A legnagyobb hazugságokkal etetik a hazai nézőket, mert a lényeget elhallgatják. Bolívia évekkel ezelőtt elhatározta, hogy fontos gazdasági érdekből fejlett utakat épít oda, ahol eddig semmilyen közlekedés nem volt, másrészt Peru irányába is építkeznek utakkal. Most elhallgatják azt a legfontosabb tényt, hogy az indiánok nem maguktól lázadtak föl az utak ellen, hanem őket az ellenzéki pártok biztatták föl, ezek mögött meg zsidók vannak.

A latin-amerikai országoknak hatalmas problémát jelent a drog és az azzal kéz a kézben járó gyilkosság, korrupció és egyéb más bűncselekmények. Ezek az országok azonban az elmúlt években újult erővel vetették magukat ebbe a végeláthatatlan és elkeseredett harcba. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy korrupt politikusoknak és eddig „érintethetetlen” embereknek kell a bíróságok előtt felelni korábbi tetteikért. Ez a törekvés most a kolumbiai főváros Bogota egykori polgármesterét „érte el”. Samuel Moreno az ország második legerősebb politikai tömörülésének volt az „erős embere”. Most pedig előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság többek közt csalás, zsarolás és sikkasztás alapos gyanúja miatt.

Az ALBA tagországai - Nicaragua, Kuba, Ecuador, Bolívia, Dominika, Saint Vincent és Grenadin-szigetek és Antigua és Barbuda - teljességgel ellenzik, hogy Líbia ENSZ-képviseletét az NTC-nek (ÁNT) adták. Hugo Chavez azt jósolja, hogy a Líbia fölött zajló heves vita az ENSZ közgyűlése elé kerül majd.

A Latin-Amerikai Kereskedelmi Csoportba tartozó országok ellenzik, hogy Líbia ENSZ tagállami helyét a NATO-vezette lázadóknak adják, mondta a Venezuelai nagykövet egy szerdán írt levelében az Új Közgyűlés elnökének.

Jorge Valero nagykövet azt írta Nassir Abdulaziz Al-Nasser elnöknek, hogy az ALBA csoport országainak elnökei egyetértenek abban, hogy Líbia ENSZ helyét nem foglalhatja el egy „külföldi beavatkozás által létrehozott illegitim átmeneti hatóság”. Azt mondják, inkább ne töltse be senki Líbia helyét, amíg „egy legitim kormány nem jön létre”, ami „tükrözi a líbiai nép szabad és szuverén akaratát”.

Latin-Amerikával kapcsolatban a legtöbb embernek az USA gyarmatai, kicsit sarkított kapcsolat jut az eszébe. Tegyük hozzá, nem ok nélkül.

Azonban a már jó pár éve elindított és lassan, de biztosan zajló folyamatok egyre inkább a végéhez közelednek. Már ami az Egyesült Államok elleni „egységfrontot” illeti.

Simón Bolívar a latin-amerikai országok „nemzeti hőse”, az egykori vezető, aki egységbe fogva a spanyol gyarmatokat szembe mert szállni a spanyol koronával, most feltámadni látszik.

Az Egyesült Államok „elvesztegetett évtizedét” használták ki a Latin-amerikai országok

A 2001. szeptember 11-i események kapcsán alapvető prioritást a Közel-Kelet és Közép-Ázsia élvezett az Egyesült Államok külpolitikájában, háttérbe szorítva a saját felségterületnek gondolt Latin-Amerikát.

Ezt az időt használták ki ezen térség államai az USA-hatalom visszaszorítására, illetve az egységes érdekérvényesítésre. Olyan vezetőkkel az élen mint a venezuelai elnök Hugo Chavez, a bolíviai vezető Evo Morales, az argentín Kirchner vagy a nem rég leköszönt, de töretlen népszerűségnek örvendő egykori brazíliai állam elnök, Lula da Silva. Gyümölcsöző kapcsolatokat kiépítve az elkövetkezendő évek két legmeghatározóbb globális nagyhatalmával, Kínával és Oroszországgal, valamint a térség más államaival folyamatosan erősítik a kapcsolataikat, segítik a térség leszakadó államait (Paraguay, Uruguay, Chile). Függetlenítve magukat az amerikai „Nagy Testvér” súlyosbodó gazdasági nehézségeitől, melyek jelentős hatással bírnak Latin-Amerika gazdaságára is.

Brazíliában több ezren vettek részt a korrupció elleni tüntetéseken a brazil Függetlenség Napja alkalmából. A fővárosban tartott hagyományos katonai parádén a tüntetők arcfestésekkel, bohócmaszkokkal jelentek meg, és hasonló megmozdulások szerveződtek szerte Brazíliában. A kormány három tisztviselője mondott le korrupció gyanúja miatt, mióta januárban Dilma Rousseff elnök elfoglalta hivatalát. A kormányzati tisztviselők közül többen is elvesztették állásukat vagy le lettek tartóztatva, de mindannyian tagadják a korrupció vádját. A tüntetések Rousseff támogatásának jegyében történtek, aki megígérte, hogy nincs kegyelem azoknak, akikről bebizonyosodik, hogy korruptak. Többen a minisztériumokban és a kongresszusban gyűltek össze felmosó vödrökkel mintegy jelképes gesztusként, hogy "felmossák a korrupciót az országban".

Argentína és Uruguay sorsfordító lépésre szánta el magát. Közös vasútvonal építését határozták el, mely az argentín Concordiát és az uruguay-i Salto városát köti össze, átszelve az Uruguay-folyót. Idővel pedig szándékoznak a vasút hálózatukat is egységesíteni, nyilatkozta a két állam vezetője közös sajtótájékoztatójukon. Ez az első alkalom, hogy ilyen nagyságú fejlesztést közös erővel folytatnak.

Emellett számos más együttműködési megállapodást is kötött a két ország.

Latin-Amerika térségével keveset foglalkoznak a hazai híradások, talán nem véletlenül, mivel évek óta figyelemreméltó események zajlanak például Bolíviában és Venezuelában, amelyek meglehetősen kellemetlenül érintik a cionista világbirodalmat. Ezen kívül Brazília térségbeli nagyhatalomnak számít, amely ráadásul BRICS tagállam. Megfigyelhető, hogy a térség országai egymás után ismerik el Palesztinát, ez is egy okkal több, hogy fősodratú sajtó nem különösebben szeretne reklámot csinálni számukra. Talán csak Mexikó a kivétel, mivel a háborús állapotokat előidéző drogháború állandó témát ad a katasztrófahíreket előtérbe helyező újságírásnak. Latin-Amerika nem kizárólag Dél-Amerikát jelenti, hanem gyakorlatilag az Egyesült Államokon és Kanadán kívül az egész amerikai kontinenst, így nem földrajzi, hanem inkább kulturális - nyelvi alapú - meghatározás. Ezentúl mi is rendszeresebben szemlézzük a latin-amerikai híreket. Kezdjük mi is Mexikóval.

Salvador hivatalosan bejelentette a palesztin állam elismerését, rámutatva, hogy ez hozzájárul a közel-keleti rendezéshez.” Palesztina államként való elismerése a palesztin nép előtti kötelességünk” – jelentette ki Mauricio Funes salvadori elnök.

Korábban Honduras, Costa Rica, Nicaragua, a Dominikai Köztársaság, Argentína, Brazília, Bolívia, Chile és Ecuador képviselői jelentették be Palesztina, mint állam elismerését.

Rengeteg híradás látott már napvilágot a líbiai események kapcsán. Azonban alig esett szó az áldozatokról. Illetve ha érintőlegesen is foglalkoztak a kérdéssel, akkor csak a rideg számok szintjén, mint statisztikai adat.

Hugo Chavez Venezuela elnöke hétfőn egy televíziós beszédében felhívta a figyelmet, hogy imádkozzunk a líbiai emberekért. Illetve ismételten elítélte az Egyesült Államok és a NATO egyoldalú katonai beavatkozását a lázadók oldalán. Durván megsértve a hivatkozási alapként szolgáló ENSZ határozatot. Fegyvertelen civilek százainak értelmetlen halálát okozva a sorozatos légi támadásokkal.

A venezuelai országgyűlés egy tagja, Braulio Alvarez elmondása alapján a közelmúltban több tanulmányt is végeztek, aminek köszönhetően végleges döntést hoztak az aranytartalékok kivonásáról.

Nem, ez nem London. Ez Santiago, Chile fővárosa, ahol az oktatás helyzetének javítása miatt ment százezer diák az utcára. Csuklyás csoportok csapnak össze rendőrökkel, és a megmozdulást a szakszervezetek támogatják.

Mintegy százezer chilei vonult az utcára Santiagoban a közoktatás védelmében rendezett felvonulásra, ami a maszkos tüntetők és a rendőrség közötti összecsapásokba torkollott. A kormány által is engedélyezett felvonulás reggel indult el a Chilei Egyetemtől a park felé. Egyes tüntetők lufikkal jelentek meg, mások edényekhez vernek botokat és úgy vonulnak.

Elképesztő képriport, a chilei vulkánkitörésről.

2011. június 4-én, szombaton, 50 évnyi teljes nyugalom után, kitört a dél-Közép-Chile hegylánc mentén fekvő Puyeue-Cordon Caulley vulkán.

A hatóságok több ezer embert evakuáltak, amikor záporozni kezdett a településekre a hamueső. A sűrű villámlásokkal szabdalt hamufelhő, több mint 10 kilométer magasságba emelkedett!

Eközben a föld is megmozdult, és egyes helyeken 230 földlökés is történt egy óra alatt.

Egy argentin szakszervezet tagjai tartottak tömegdemonstrációt a kormányzat tervezett megszorításai ellen, jobb munkafeltételeket és magasabb jövedelmet követeltek. Az argentin munkások tömegei Buenos Airesben vonultak fel, hogy véget vessenek a kormány által kezdett megszorító intézkedéseknek. A rendezvényen megjelentek elmondásai alapján az emberek csak jobb munkafeltételeket és jobb anyagi körülményeket akarnak, hogy az egyszerű munkások is képesek legyenek ellátni családjaikat, mert a jelenlegi gazdasági viszonyok csak bizonyos kis közösségeket szolgálnak.

Venezuela elnöke, Hugo Chávez a diktatúra 1958-as megdöntésének 53. évfordulóján vasárnap Caracasban rendezett ünnepi gyűlésen arról beszélt, hogy ő lesz a győztes a 2012-es elnökválasztáson és még nyolc éven át lesz az ország vezetője. Kijelentette: „én leszek az elnök 2019-ig, majd viszlát”

Venezuela 56 éves elnöke, aki már 1999 óta van hatalmon, utalt arra, hogy a következő hivatali ideje lenne az utolsó. 

Január 23-án van az évfordulója, hogy megdöntötték Marcos Perez Jimenez tábornok diktatúráját. Előzőleg vasárnap az ellenzék demonstrációt tartott, és kritizálta a kormányt, amelyet a nemzetgyűlés a múlt hónapban felhatalmazott arra, hogy a következő 18 hónapban rendeletekkel irányítsa az országot.