Kultúra

A megoldás; visszatérés a gyökereinkhez, hagyományainkhoz, magyarságunkhoz.

A magyar SZERves nép. A hagyományos magyar gondolkodás szöges ellentétben áll a jelenlegi “civilizált világ” gondolkodásmódjával. Ahogy Molnár V. József fogalmaz; római tipusú.

A színes fényképészet egyik úttörője Szergej Mihailovics Prokugyin-Gorszkij volt, aki az Orosz Birodalomban született 1863-ban az Oka folyó partján lévő Murom városában orosz nemesi szülők, régi katona család gyermekeként. Később Szentpétervárra költözött és kémia tanulmányokat folytatott a Szentpétervári Állami Technológiai Intézetben, ahol a periódusos rendszer megalkotója Mengyelejev is tanított. Mellette tanult még zenét és festészetet is a Művészeti Akadémián. 1889-ben Berlinbe utazott és a berlini Műszaki Egyetemen fotokémiát tanult.

A napokban jelent meg a hír, hogy egy iráni világhálós oldalon karikatúrákat mutatnak be, amelyek nem megfelelően ábrázolják a holokausztot és általában a zsidókat. Nos, mi nem igazán értjük miért - mire föl - háborodnak föl ennyire. A zsidó 'művészek' rendszeresen ábrázolják többek között Jézus Krisztust homoszexuálisként és egyéb jó ízlést sértő módon, vagy zsidó divatcégek az Utolsó vacsora festményből csinálhatnak visszataszító reklámot, de sorolhatnánk a számtalan példát, hogyan gúnyolják ki és alacsonyítják humor tárgyává a kereszténységet vagy akár a magyar nemzeti jelképeket. Mindezt művészetnek beállítva.

"Nem mesebeli hősről szólunk. Berenhidai Huszár Péter, a XVI. század e nagy huszárja igazában élt és vitézkedett. Őkigyelme olyan tanácsbéli vitéz volt, amilyet az Isten csak jókedvében ad a népének. Nemcsak a neve, de a szíve, lelke s minden gondolata huszári volt. Örök példája és dicsősége ő a magyar könnyűlovasságnak, s egyike azoknak, akik a lovasság hírét messze földön elterjesztették. Híres végbeli vitézek, jeles huszárok, akiknek nevét és dolgait a történet nem ismeri, a XVI. század megsárgult írásai között bőven akadnak. De olyat, mint Huszár Péter volt, keveset vehetett Klió az ő tollára. Bár a nevét történeti munkáinkban nemigen emlegetik, egykoron három nemzet magasztalta őt. A magyar, a török s a német futvást vitte a hírét mindenfelé. Hogy ez a név, amelytől egykoron a legvitézebb ellenség is reszketett, s melyhez mocsok vagy vereség sohasem tapadt, ma teljesen feledésben vagyon, csak a mi nemtörődömségünket hirdeti.

Szilágyi Erzsébet a 1410-es évek elején született Szilágyi László és Belyeni Katalin gyermekeként. A középbirtokos család 4 gyermeke közül Mihály és Erzsébet érte meg a felnőttkort. A fiatal lány 1430 körül Hunyadi János felesége lett. Házasságukból 2 gyermek született, László és Mátyás. A két gyermek nevelése - a kor szokásai szerint - hamar kikerült Erzsébet kezéből. Férje 1456-ban a török felett aratott nándorfehérvári győzelem után a pestisjárvány áldozata lett. Az idősebb fiú, László lett a család feje, ám V.

Pálos Rend

"Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország felemelkedőben van" (Pázmány Péter)

Cikksorozatunk további részeiben ezentúl nem csak egyes személyek életútját, történetét tesszük közé, hanem közösségekről, szervezetekről is fognak szólni ezek az írások. Mint tudjuk, a magyar az a fajta, amely nem csak egyénileg, hanem közösségben tud igazán nagy dolgokat véghez vinni. Az alábbi pár sor a pilisi Pálos Rendnek kíván emléket állítani, akik több szász éven át a magyarság ügyét szolgálták.

Hindy Iván (1890-1946) vezérezredes, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia német nyelvtanára és belbiztonsági előadója, a Szálasi-kormány idején Budapest katonai parancsnoka, a Buda vári Kitörés Hadművelet egyik vezetője, igaz magyar hazafi – 120 éve – Budapesten született 1890. június 28-án.Római katolikus vallású szülei: Hindy Géza dr. (1850-1895) MÁV tisztviselő és Ziska Ilona. Nagybátyja: Hindy Árpád dr. (1843-1898) lapszerkesztő. Apai nagyszülei: Hindy Iván dr. (1800-1875) ügyvéd valamint táblabíró és Nehéz Júlia. Nagyapja testvéröccse: Hindy Mihály (1807-1870) római katolikus pap, Vácott latin és magyar nyelvtanár.

"Hitében erős, erkölcsében tiszta, őseik hagyományához ragaszkodó édesanyákat akarunk." A székelyek sorsáért aggódó értelmiségiek ezzel a jelmondattal szervezték meg 1931-ben az Ezer székely leány napját. Üzenetük ma is aktuális, az 1990-ben újjászülető ünnepet idén július 3-án tartják Csíkszeredában.

Őrizni a népdalokat, néptáncokat és visszaadni egykori méltóságát a székely népviseletnek. Ezért hívták életre 1931-ben a szociális testvérek és Domokos Pál Péter néprajzkutató az Ezer székely leány napját.

A Kerecsen Hagyományőrző Közösség immár harmadik alkalommal rendezett táncházat és bált a magyar hagyományokhoz híven. A mostani ünnepség a nyári napfordulóhoz - Szent Iván naphoz - és a májusfa kitáncolásához kötődött.

A vendégek között szerepeltek többek között az EMM vezetőségi tagjai, Arcvonal tagok, valamint hozzátartozók és helyi lakosok. Az ünnepséget a Kerecsen Hagyományőrző Közösség néptánc bemutatóval kezdte, melynek keretében rábaközi táncok kerültek bemutatásra.

Hétvégén a jászsági férfiak harcászati gyakorlaton vettek részt, addig feleségeik a néptáncos hagyományok felidézésével és a gyermekek tanításával foglalatoskodtak egy falunap keretein belül.

Az asszonyokra az anyaságon kívül az ősi értékek őrzése és továbbadása hárul. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a kulturális és szellemi életből teljesen ki vannak szorítva a magyarok és a magyar nemzeti értékek. Az államilag és hivatalosan támogatott 'globális kultúra' nem titkolt célja a nemzeti jelleg leépítése és megsemmisítése, jól tudjuk kiknek az aktív közreműködésével.