Irodalom

Arany János: Szent László

Legenda

Monda Lajos, a nagy király:
Eredj szolgám, Laczfi Endre,
Küldj parancsot, mint a villám,
Köss nehéz szablyát övedre:
A tatártól nagy veszélyben
Forog Moldva, ez a véghely:
A tatárra veled menjen
Tízezernyi lófő székely.

Kél Budáról Laczfi Endre,
Veszi útját Nagy-Váradnak;
Kölestermő Kunság földén
Jó csatlósi áthaladnak;
Várad kövecses utcáin
Lovuk acél körme csattog,
Messzefénylik a sok fegyver,
Messzedöng a föld alattok.

A fény diadala

Ünnepet, ha megülsz
Délibábról, megemlékezz!
Magyarok Nagyasszonyáról, a Turulnak anyjáról megemlékezz!
Aranyos Szeglet úrnőjéről megemlékezz!
Áldozz fehérborral
Kakasnak pörköltjét egyed
Őseid hite, szokásai szerint!

Ideje van ekkor
Hogy kik jegyesek voltak,
Egybekeljenek
A nemzetség előtt menyegzőt, üljenek
A szent tűzbe két nyilat, vessenek
A szent folyóba koszorút, vessenek!

Áldozzon a vőlegény
Nap Kagán apánknak,
Áldozzon a menyasszony
Délibáb anyánknak!

Wass Albert: A magyar nemzet hét parancsolata

Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.

2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.

Sz. Gábor: Leszünk mi

Leszünk mi szélvihar
A rothadó csendben
Szikrázó napsütés
A rút fellegekben
Leszünk ház, menedék
Hideg téli fagyban
Vizet adó kút
Hőség sivatagban
Leszünk fogadott pásztor
Ha a nyáj végleg szerte széled
Hajnal kürtszó hangja
Annak, ki nem ébred
Leszünk újra lámpás
Csillagtalan éjben
Irányt jelző őrdomb
Puszta messzeségben
És ha indulnunk kell
Foltozzuk hát újra
Lelkeink köpenyét
A legnehezebb útra
Leszünk világnak
Fordító kereke

Ne engedd! Magyar Riadó

Otthonodra éhes ordas támad
S idegen kór emészti hazádat!
Posvány, mocsok földedet elönti
s árva néped szolgasorba dönti.
És Te! Magyar! alszol? Hát nem hallod?
az életre keltegető Hangot?
zengett az ég! és a föld megrengett!
Szólít a Hang! Parancsol! Ne engedd!

Ébredj!

Bimm-bamm búsan
szól a lélekharang
S a nemzet sírjánál állva
nem marad más mint a harag

Ha okozná veszted
kés vagy a kard
De jajj...te inkább
gyáván eladtad magad

Ha dühöngő sereg
rontana éltedre
Drága vérünket venné
s lenne vesztünkre

Fehérlófia

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás - tengeren is túl, volt a világon egy fehér ló. Ez a fehér ló egyszer megellett, lett neki egy fia, azt hét esztendeig szoptatta, akkor azt mondta neki:

- Látod, fiam, azt a nagy fát?

- Látom.

- Eredj fel annak a legtetejébe, húzd le a kérgét.

A fiú felmászott, megpróbálta, amit a fehér ló mondott, de nem tudta megtenni. Akkor az anyja megint szoptatta hét esztendeig, megint felküldte egy még magasabb fára, hogy húzza le a kérgét. A fiú le is húzta.

Egy hungaristához

Mit mondasz egy igazgyöngy
ezt súgja a szívem
Sok hamis kő között
egy csodaszép gyöngyszem

Ragyogó fényét semmi
nem tudja elfedni
Fekete köd hiába
próbálja eltakarni

Hiába akarja
porba elfojtani
Még ott is tud
fényesen ragyogni

Minden rabnak, a magyar ég alatt!

Bús, büszke lázadót nevelt belőlem;
Az idegen, gyilkos hatalom!
Lázas forradalmak égnek lelkemben,
Melyek ki fognak törni egy napon.

Sorvasztó kínját érzem rabszolgáknak,
Sebes ajkuknak jaja lángragyújt!
Jajuk fojtott káromlás Isten ellen,
Ki mindig kegyelmes s le sosem sújt!

Magyar ima

Boldogasszony Anyánk, Isten Szép Virága,
Óvj minket a harcban, hazánk oltalmára,
Vezess át a poklon, vezess át az éjjen,
Lobogjon a zászlód friss tavaszi szélben.

Engedd, hogy mi legyünk sarudnak sarka,
Mely a kígyó fejét a porba tapossa,
Add, hogy építhessük megromlott hazánkat,
Kérjük, emeljed fel jó magyar fajtánkat.

A bűn zúgó árja tizedeli népünk,
Egy-két emberöltő és örökre végünk,
Mert nem magyar az többé aki hitét vesztve
Eladja a lelkét, más Istent keresve.

Language selection:

Kövess minket!

Jézus a zsidóknak

"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja."
(János evangéliuma 8.44)

Eljön a vér és a vas ideje

Mint az Arcvonal vezetője, hogy látja a mai helyzetet?
Mindenki érzi, hogy baj van. Az emberek döntő többsége a bajok forrását képtelen meghatározni, ezért az ismeretlentől való félelem és a bizonytalanság számukra még tovább fokozza a kilátástalanság érzését. A minden alapot nélkülöző hatalmi ígérgetéseknek már csak nagyon kevesen hisznek, ezért a többség egy része apátiába zuhanva várja a jövőt, vagy valamilyen egyéni túlélési tervet igyekszik kidolgozni.

Egységben Magyarországért!

A Magyar Nemzeti Arcvonal elérkezettnek látja az időt, hogy a korszak parancsának engedelmes- kedve új népmozgalmat indítson, kibontsa a zászlót.

Egységes Magyarország Mozgalom

Elérhetőség, jelentkezés:
Cím: B.G.R., 3630 Putnok, Pf.: 34.
Telefon: 06/70-540-7482
E-mail: emm@arcvonal.org

www.hungarizmus.info

hungarizmus.info