Archívum

Francis Parker Yockey jól ismert szerző az „Imperium” című könyve alapján, amelyet Ulick Varange írói álnév alatt írt. Sokat beszéltek erről a vaskos könyvről, amelynek az alcíme: „A történelem és a politika filozófiája”. A következő esszét Yockey Amerikában írta, hat évvel az „Imperium”könyve előtt. A cionista ha­talom globális erősödése és az a tény, hogy Amerika egy nyeretlen véres há­borúba kezdett Irakkal (csak azért har­colt, hogy védje és támogassa Izraelt a régió meghódításában) az olvasó számára nyilvánvalóvá teszi e téma időszerűségét. - A szerk.)

Nos, miért akarja valaki a tanulmányának ezt a címe adni: „Holocaust-tagadó vagyok”? Engedjék meg, hogy megmagyarázzam. Mindenekelőtt, én nem tagadom, hogy a nemzetiszocialisták kiközösítették és üldözték a zsidókat az 1930-as és 40-es években. Készségesen elismerem ezt a tényt. Nem tagadom, hogy százezreket küldtek „koncentrációs táborokba” Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Lengyelországban. Nem tagadom, hogy sok európai a nemzetközi zsidó­ságot problematikusnak és parazitának látta az 1930-as és 1940-es években, és nem tagadom, hogy szá­mos zsidó vesztette az életét a második világháború alatt.

A ZSIDÓ-KOMMUNISTA TERROR ÉVTIZEDEI

(Vallomás Révffy László Tollából)

Itt ül előttem egy ember. Elnyűtt arcú, negyvenéves, elhasznált ember. Hentes volt otthon. Megszokta a vért. És ez lett a veszte.

Ha kissé szemügyre vesszük az elmúlt néhány év alatt történt világeseményeket, akkor akaratlanul észrevehetjük, hogy minden új esemény és változás egy irányba mutat: az Új Világrend kiagyalói egyre bátrabban és szemtelenebbül merészkednek a porondra, hogy megvalósíthassák régi álmukat, a világuralmat.

Az USA megfélemlítő katonai erejével hol itt, hol ott pöffeszkedik. Békefenntartó akciójuk a legnagyobb álcázott hazugság, mert e manőverek ködfüggönye mögött – bizonyos világhódító kisebbség – a saját világuralmi törekvéseit váltja valóra.

Bevezető 

Meglehetősen közhelynek számít az a szólam, hogy a szélsőjobboldali eszmerendszerek - ezen belül a hungarizmus is – kirekeszt más népeket mindennemű együttműködésből, mivel soviniszta alapokon áll. Az első állítás valóban sokrétű, így bővebb és részletesebb kifejtést igényelne, de célunk most eredendően a Hungarista Mozgalom '30-as, '40-es évekre kiterjedt nemzetiségpolitikájának vizsgálata.

"Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat. Számos körülményből adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének."

A hadosztály felállításának gondolata egy időben vetődött fel a már tárgyalt 23. SS hadosztályéval. Az illetékesek mindezt a bácskai, illetve baranyai és tolna megyei németség, valamint magyar önkéntesek csatasorba állításával kívánták véghezvinni. A felállítás körüli gyakorlati tevékenység a 23. SS-Hadosztály feloszlatásával (lásd előző számunkban) kezdődött meg, így a 31-esek tényleges „bejegyzése” 1944. október 1-re datálódik.*1 A horvátoktól átvett, illetőleg megkapott hadfelszerelés és a már meglévő sorozott emberanyag, három gránátosezred, az SS-Grenadier-Regiment 78, 79, 80, egy tüzérezred, az SS-Freiwilligen-Artillerie-Regiment 31 és egy lövészzászlóalj, az SS-Freiwilligen-Füsilierbatallion 31 felállítását tette lehetővé.

Az immár ötödik éve dúló nagy világégés a zsidókérdés történetében is új korszakot fog megnyitni. A világ népeinek harca a közéjük nyomuló zsidóság ellen többezeréves múltra tekint vissza. Mióta a zsidók felbukkantak a történelem homályából, azóta tart ez a végzetes viaskodás. A faji alkat, a fajtaösszetétel mélyén gyökerező örök ellentét állította szembe egymással a zsidókat és a többi népeket. De bármily nagy veszélyt is jelent a zsidóság a többi népekre, mindaddig, amíg a káros és veszélyes hatások ellen ösztönösen vagy tudatosan védekeztek, nem kellett súlyosabb következményektől tartani. A gettóba bezárkózott zsidóság bármennyire káros gazdasági és társadalmi tevékenységet fejtett ki, mégiscsak elkülönített életet élt, és állandóan ellenőrzés alatt állott.