- Tudós Takács János élete a BM III/III-as alosztályának aktái alapján -
Előszó
Az alábbiakban ismertetjük a Tudós-Takács János személye körüli vitatott kérdések valós hátterét. Az ismertetett tények hiteles forrásokon, hivatalos dokumentumokon alapulnak. Semmi mást nem közlünk, csak az igazságot. Véleményezni nem kívánjuk. Megtettük korábban, az elhunytat példaképnek tekintő szövetségesünk érdekeit nézve. Nekik ez nem tetszett, jobb szerették volna letagadni a tényeket, mindannyiunkat érintő támadási felületet biztosítva ezzel ellenségeinknek. Ezután minket vádoltak hazugsággal. Ezt a kérdést kénytelenek vagyunk ekképp tisztázni. Beszéljenek a tények! Most pedig mossák ők a szennyest, mellette a hazugságukat is, ha a mi eljárásunk nem tetszett!
Bevezető
A leírtak jobb megértéséhez néhány gyakorlati magyarázatra van szükség. Az ügynökökről beszervezésükkor úgynevezett személyi karton készült. Ez a hatvanas években egyetlen lapból állt és „hatos” kartonnak nevezték. A nyolcvanas évekre a „hatos karton” elnevezés elmaradt és az akta négy oldalas dokumentum lett, melyen többek között a következő adatok szerepeltek: név, fedőnév, „a beszervezés alapja”, a „foglalkoztatás vonala”, kezdete és gyakran a vége, illetve ennek oka is.
Ebből a legfontosabb – és az ügynök személyére a legtöbb fényt vető – „a beszervezés alapja”. Ebből derül ki, hogy az illető „hazafias” érzelemből, vagy „kompromittáltként” jelentett társairól.
A „hazafias” jelző azt jelentette, hogy az illető „a szocialista haza iránti szolgálatának lelkiismereti buzgalmából” vállalja önként az ügynökösködést, míg a „kompromittáltak” olyanok, akikről a rendőrségnek olyan adata van, mellyel zsarolható, hiszen annak nyilvánosságra kerülése őt vagy a törvény előtt, vagy a környezetében (családjában vagy munkahelyén) kellemetlenségek elé állítanák.
Érdekes dolog, de mind a világi, mind a pap-ügynököket arra „tanították” szoktatták, hogy egyes szám harmadik személyben írjanak saját magukról. Tudós - Takács János is ezt a módszert alkalmazta jelentései írásakor, noha nem egy jelentését saját nevével aláírta.
Az ügynökök aktáit kutató történészek szerint az „együttműködések” nem „kényszerítéssel” történtek. Csak azokat szervezték be, vagyis csak azoknál próbálkoztak, akikről terhelő adataik voltak (hiszen ez volt az egész ügynök-beszervezés és foglalkoztatás alapja, mely elsősorban az ügynök demoralizálására épült). Ez papoknál leginkább a szexuális életükből származott, de akadtak olyanok, akiknek anyagi természetű titkolni valójuk volt. Ezeket a terhelő adatokat rendszerint a már korábban beszervezett társak „szállították”, így váltak a demoralizált ügynökök nemcsak árulókká, hanem egymás megrontóivá is.
Az állambiztonság érdeklődése ugyanis kétirányú volt: nemcsak az „állam ellenségei” ellen gyűjtöttek anyagot (amivel aztán likvidálhatták őket), hanem szüntelenül újabb és újabb emberek kompromittálására, vagyis beszervezésére keresték az alkalmat.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött anyag csak a töredéke az eredetinek, és ez a töredék is csak kis részben van feldolgozva. Csak annyi biztos tehát, hogy akinek személyi lapját és munkadossziéját is megtalálják, az biztosan ügynök volt. Hamisítás kizárt, ugyanis a saját kezűleg megírt és korabeli pecsétekkel, aláírásokkal, széljegyzetekkel ellátott íratok tömkelegét ma előállítani igencsak nehézkes lenne.
A kézzel írás nagyon fontos része volt az ügynök-tartásnak. Ha egyeseknél később meg is engedték a szóbeli vagy a géppel írt jelentést, az elején mindig kötelezték az ügynököt a kézzel írt, előre elkészített vallomásokra, hiszen ez fontos és tudatos része volt az illető demoralizálásának és újabb kompromittálásának.
Élete
Takács János 1936-ban született Budapesten. Eredeti neve Csákvári. Takács vezetéknevű édesanyja nevét vette át, mivel feltehetően törvénytelen gyermek volt. A „Tudós” név-előtagot később vette fel. (Egyes források szerint valószínűleg egyik nagyapjától ered.)
18 évesen kispap lett, de 1959-ben kizárták a szemináriumból, mert a szeminaristák többségével együtt ő is megtagadta az Állami Egyházügyi Hivatal által kiagyalt békepapi nyilatkozatok aláírását. Részt vett a titkos teológiai képzésen, majd a domonkosok házi teológiai képzésében - titokban szentelték fel.
Ügynöki tevékenysége
Tudós-Takács János első beszervezésének időpontja: 1966. június 3. Ekkori beszervezője, későbbi tartótisztje Barát Tibor őrnagy, besorolása ügynök volt. 1966. június 14.-én (éppen gyóntatójáról) írta első jelentését saját kezűleg.
A fenti képen Tudós-Takács János első jelentésének részlete látható. A kézzel írt lap jobb felső sarkába a tartótiszt vezette fel az adatokat, melyek a képen nehezen kivehetőek:
„Adta: Sándor József, Vette: Barát Tibor, Idő: 1966. jun. 14. Tárgya: Domonkosok elleni eljárás visszhangja.”
„Találkoztam Takács Jánossal, aki elmondta nekem…” – és ezután jött a besúgás szövege.
A kézírásról: birtokunkban van egy Tudós-Takács János által saját kezűleg írt magánlevél is. A jelentésekkel összevetve jól látszik a két kézírás egyezősége, még a megírásuk között eltelt több év ellenére is. A privát levelet tartalma miatt nem hozzuk nyilvánosságra.
(A képen Tudős-Takács János első, 1966-os beszervezése alkalmából készült személyi lapja látható.)
A beszervezés alapja „erkölcsi kompromittáló”. A kutatók által kikért másolatokon ezt az információt a levéltár munkatársai kitakarják, mert a szöveg elárulja a beszervezés fajtáját is, tehát kompromittált volt-e, vagy „hazafias” érzelemből jelentett. Az MNA vezetőségének a kezében az eredeti dokumentum van meg, melyen nincs kitakarás!
A foglalkoztatás vonala „belső egyházi elhárítás” volt. Fedőnevéhez elsőre „Dóra” került, majd ezt javították „Sándor József”-re. Valószínűleg Sándor volt a második keresztneve, mert egy jelentésben Takács Sándorként írnak róla. Az adatlap kiállításának dátuma 1966. június 5.
A bekeretezett részből megtudjuk, hogy első ügynöksége 1970.június 4-én szakadt meg, amikor „büntető eljárás alatt áll” (mint később kiderül, köztörvényes okból), majd 1986. január 24-én újra a III/III. 1/a osztály alkalmazza, vagyis 1986-ban újra ügynök lett! (Az 1/a jelentése: 1. Osztály: Egyházi Reakció Elhárító; "A" Alosztály: római katolikus egyházzal szembeni elhárítás - szerk.)
|
|
|
|
|
|
Kartonja szerint saját kérésére „szívesen” vállalja feladatul „a titkos információk szerzése, felderítése” munkát, méghozzá „a felújításkor hazafiasra váltva” szerepel Tudós-Takács János kartonján 1986. január 13.-ai keltezéssel.
A adatlapokon még 1988. decemberi bejegyzések is találhatók! Amikor a nyugati határ már nyitva állt, már ingott a berlini fal, már tanácskoztak a hazai „ellenzékiek”, Tudós-Takács János még mindig jelent! Vajon meddig?
Fontos megjegyeznünk, hogy az Állambiztonsági Levéltárban tárolt anyagai közül a ’86-os aktájának munkadossziéját kivették, illetve az eleve nem került a kutatható anyagok közé. Az ügynökök aktáit kutató történészek szerint ezt a gyakorlatot azoknál az ügynököknél alkalmazták, akiket a „rendszerváltás” után tovább foglalkoztatták. Az utolsó munkadossziéból ugyanis kiderülne, hogy kikre állították rá a rendszerváltás előtti időszakban. Hogy létezett ez a munkadosszié, arról az 1986-os személyi kartonon lévő 1988. decemberi bejegyzés is tanúskodik.
Takács János az 1986-os, második belépésekor a Fővárosi Szerelőipari Vállalatnál volt tabló-ellenőr, majd 1987-től a Kórháztechnikai Vállalathoz került, ahol utókalkulátor és Röntgen volt.
A „nyelvtudása” sorban német, francia, latin és orosz nyelv áll, a „nyelvtudás foka” rubrikában a franciánál és az orosznál a „jól”, míg a latinnál és a németnél csak a „gyengén” jelző áll.
„A kapcsolat felújítás ideje: 1986. 01. 09.”, és „minősítése” már nem egyszerűen ügynök, hanem egy fokkal magasabb: „titkos megbízott”. „Módszere”: „fokozatos”.
Majd jön a fontos közlés: „Megváltozott a beszervezés alapja: hazafias”, „funkciója: titkos információ szerzése, felderítése”.
És ezután jön az egyik legfontosabb adat: „Az együttműködést szívesen vállalta”.
Tehát nem „ingadozva”, és nem is „hosszas meggyőzés után”, hanem „Az együttműködést szívesen vállalta”. Ehhez azt hiszem nincs mit hozzátenni!
Az 1986-os adatlapjának harmadik oldalán -F- rovatnál („Az erkölcsi, politikai arculata, környezete”) az alábbi közlést olvashatjuk: „El volt ítélve” „köztörvényes bűncselekményért”. Vagyis 1970-ben nem politikai okból, hanem igenis, ahogy az interneten róla olvasható, sikkasztásért ítélték börtönre.
(A Tudós-Takács János által elkövetett sikkasztásról és közokirathamisításról a Magyar Nemzet 1970. május 28-ai száma is beszámolt "A sikkasztó álmagántanár üzelmei" című cikkében.)
Az „Ellenőrzöttsége, felkészültsége” -G- rovatban „ellenőrzött, megbízható” (a sorban ez a legelőkelőbb jelző), és a „hálózati munkát szívesen” végző kifejezés van aláhúzva.
Takács János anyagait lapozgatva láthatjuk, hogy „Sándor József” teljes dossziényi anyagot adott le olyanokról is, akiket ő maga választott ki és nevezett meg megfigyelésre érdemesnek. Ezek között voltak többek között a legjobb barátai és rendtársai, valamint a gyóntatója.
Tudós-Takács János – mivel paptársai nem voltak kíváncsiak tudományára – nagyon gyakran írogatott a tárgytól eltérő dolgokról. Tartótisztje többszöri figyelmeztetése ellenére csaknem minden jelentését hosszú filozófiai fejtegetésekre – is – használta.
„Sándor József” első dossziéjában csaknem minden jelentés után ott áll a tartótiszt megjegyzésében, hogy a besúgott személyt maga Tudós-Takács választotta ki, nevezte meg célszemélyként.
Takács János dossziéinak Tartalomjegyzékében a megszámlálhatatlanul sok személy között ezek a nevek szerepelnek a legtöbbször:
Csertő György domonkos;
Csertő Sándor Vatikán;
Diósi Géza rk. káplán, domonkos;
Dóczy László Zsigmond rk. pléb. domonkos;
Hagemann Frigyes regnumista;
Hankovszky Miklós rk. káplán;
Kárpáti Sándor szegedi szeminarista;
Mehrle Tamás domonkos, Svájc;
Madari Péter rk. pléb. domonkos;
Molnár Mária domonkos III. rendű;
Molnár Irén domonkos III. r.;
Somogyi Sándor regnumista;
Tóth Márta regnummista;
Varga Ince bécsi domonkos;
Weit Rezső disszidált domonkos;
Winkler Lajos domonkos III. rendű.
A mellékelt képen „Sándor József” első ügynöki tevékenységének végén a tartótisztje által készített jelentés látható. A dokumentum május 5-én készült. Pontos szövege nagyon fontos, hiszen feketén-fehéren benne van miről jelentett első ügynöksége alatt.
(A képre kattintva a dokumentum nagyítható.)
SÁNDOR JÓZSEF fedőnevű ügynök jelentései az alábbi elhárítási területek vonalaival foglalkoznak:
– Kizárt szeminaristák csoportja.
– Illegális domonkos rend helyzete, egyes rendtagok ellenséges tevékenysége, a rendi utánpótlás fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységük, külföldi kapcsolataik és a kapcsolattartás formája.
– Wisolith Ilona illegális női csoportjának ellenőrzése.
– Mehrle Tamás svájci domonkos és Csertő Sándor vatikáni tisztségviselő ellenséges tevékenysége.
– Az illegálisan tevékenykedő regnumos csoportosulás (megj.: ez volt Hagemann csoportja) ellenséges tevékenységének felderítése.
– Néhány szoros ellenőrzés alá vont F dossziés tevékenységének figyelemmel kísérése (Dóczi Zsigmond, Csertő György).
Takács János jelentett az illegálisan felszentelt papokról és a feloszlatott, de azért még mindig létező rendekről, azután azokról, akik a tiltás ellenére ekkor akartak katolikus közösségeket létrehozni. De külön kiemelt területe volt a Csertő testvérekkel kapcsolatban a magyar klérusnak a Vatikánnal folytatott titkos információcseréje és az éppen ekkor zajló zsinat, illetve az azt követő helyzet jellemzése is, valamint konkrétan, Hagemann Frigyes csoportjának lebuktatása.
A „Hagemann” jelentés
A képeken a „Hagemann” üggyel kapcsolatos egyik jelentésének utolsó két lapja látható. Jól látható a jelentés végén a „Sándor József” aláírás, majd a jelentés további értekezéssel folytatódik, melyet saját nevével, saját kezűleg ír alá.
|
|
|
Zárszó:
Ebben a cikkben csakis olyan adatokat közlünk, melyek az Állambiztonsági Levéltárban mindenki számára ellenőrizhetőek.
A fentebb közölteknél lényegesen több anyag van még a birtokunkban, de a cikk terjedelmére való tekintettel igyekeztünk egy tömör összefoglalót készíteni, amely már elég átfogó képet ad és eloszlatja az esetleges kétkedést. Ezzel még adósak voltunk Olvasóinknak. A továbbiakban nem látjuk értelmét annak, hogy több részes cikk-sorozat készüljön ebben a tárgyban. A Takács-ügyet lezártnak tekintjük.
