Gárdisták, Nemzettestvéreim!
Hosszasan gondolkodtam, hogy a tiltás ellenére megosszam e veletek azokat az információkat, amikhez hozzájutottam. Már csak azért is, mert nem csak az egyik legjobb barátomat hozom nehéz helyzetbe, aki történetesen pár éve már a családunk tagja is, hanem a nővérem és immáron egy csodálatos kislány megélhetését is veszélyeztetem e levél megírásával. Megpróbáltam, de nem tudom magamban tartani ezeket az égbe kiáltó hazugságokat.
Eleinte nem akartam elhinni, hogy ilyen szinten lehet becsapni az egész országot, de barátom szavahihetõségéhez nem fér kétség. Együtt jártunk általánosba majd gimnáziumba is. Aztán õ felment Pestre, a Nemzetvédelmi egyetemre és mára közel került a tûzhöz. Én maradtam itthon, mert dolgoznom kellett. Közben sok minden történt. Elvette feleségül a nõvéremet, és fel is költöztek Budapestre. Nemrég látogattak meg minket. Ekkor tudta meg, hogy én idõ közben beléptem a Magyar Gárdába, amire büszke is vagyok.
Valakinek tenni kell végre valamit, mert ami ma Magyarországon van az borzalmas. A parlamentbe minden párt csak zsidó érdekeket képvisel, a cigányok rettegésbe tartják az országot, a buzik büszkélkedve parádéznak a fõvárosunk utcáin. Ma már látom, hogy ebben az országban forradalom nélkül nem lehet elérni semmit. Én szeretem a hazámat, és ha kell meg is védem! Én ezért léptem be a Gárdában.
Amikor megtudta, hogy Gárdista lettem, elõször kinevetett, majd komoly lett. Aztán nem beszéltünk tovább a dologról. Szombat este iszogattunk kint a teraszon és akkor elmondott egy csomó mindent. Így utólag már azt kívánnám, hogy bár soha ne tudtam volna meg ezeket a dolgokat. Elmondta, hogy a Gárdát „megrendelésre” hozták létre. Nem értettem a dolgot.
Elmondta, hogy van egy jobboldali szervezet, amirõl én még soha nem hallottam. Ez a magyar nemzeti arcvonal egy földalatti szervezet, akik már régóta a fegyveres harcra készülnek. Ezeknek a vezetõi tanácskoztak a Balatonon és megbeszélték, hogy létrehoznak egy új szervezetet, ami már nem földalatti szervezet lesz és már a tömegekre épül majd, és amit szintén kiképeznek. Ezt kellett mindenképpen megakadályozni a Gárda gyors megalakításával. És mint elmondta a Gárda körüli botrányok sem véletlen voltak, illetve vannak. Kellett a „reklám” a Gárdának. Én ezt nem akartam elhinni, de végül meggyõzött. Ha a kormány vagy a média azt akarja, hogy ne ismerjen meg valamit az ország, arról soha nem fognak sem a televízióban sem a rádióban beszélni, arról egyetlen cikket sem fognak írni az újságok. Ezt az arcvonal nevû szervezetet hozta fel példának.
Akikkel ellentétben velünk, soha nem foglalkoznak a médiában. Én nem értettem miért olyan veszélyes az a csoport. Soha nem hallottam róla. Megnéztem az Interneten, és találtam pár filmet róluk. Amit ott láttam az mondjuk nem volt 
semmi. Hát, ha korábban tudtam volna róluk, akkor biztos oda léptem volna be.
Megkérdeztem a parancsnokunkról, hogy tényleg nekik dolgozik e, de csak nevetett. Azt mondta, hogy sok emberük van itt is ott is, de Dósa Istvánhoz nincs semmi közük. Azért állították félre, mert nagyon önállósulni kezdett a Gárda, amit nem engedhettek meg.
Amikor megkérdeztem, hogy ki nem engedhette meg, akkor azt mondta, hogy beszélgessünk másról. Aztán még annyit mondott, hogy ne bízzak senkiben, akivel a média sokat foglalkozik. Amikor megkérdeztem, hogy kikre gondol? Toroczkai, Budaházy, Jobbik vezetõk? Kire? Akkor csak annyit mondott, hogy senkiben. És arra kért fejezzük be a beszélgetést és errõl ne beszéljek senkinek. Másnap visszamentek Pestre. Kedden még felhívott, hogy senkinek ne beszéljek errõl egy szót sem, mert neki nagy baja lehet a dologból. Két hét telt el, de én nem bírom tovább. Nem tudom feldolgozni, hogy kezdettõl fogva becsaptak minket.
Nem tudom, hogy most mit tegyek, és nem merek errõl senkivel sem beszélni. Nem akarok marionett bábú lenni senki színdarabjában sem. Az a legrosszabb, hogy nem tudom, kiben bízhatok és kiben nem.
Azért írtam le ezeket, mert nem bírtam már magamban tartani. Ha ezeknek a töredéke is igaz, akkor nem tudom hova tovább. Ha a nemzeti oldalt is irányítják, akkor tényleg elvesztünk. Szeretném, ha minden igaz Gárdista megtudná ezeket a dolgokat!
Keressük meg a bûnösöket és szabaduljunk meg tőlük! Mentsük meg a Magyar Gárdát! Arra kérek mindenkit, hogy küldje tovább ezt a levelet azoknak a Gárdistáknak, akikben feltétel nélkül megbízik!
Adjon az Isten Szebb Jövõt!
Egy hűséges Gárdista
